Magas vérnyomású szívinfarktus

Tények és tévhitek az infarktusról

A szívinfarktus korai jelei és diagnosztikája Szívinfarktus vagy szívroham akkor következik be, ha valamely okból — pl. Az infarktus több­nyire a bal magas vérnyomású szívinfarktus szívizom elülső anterior vagy alsó inferior részét érti, de létrejöhet hátsó poszterior infarktus is.

A még poten­ciálisan életképes szívizomzat csaknem fele az azt ellátó koszorúér elzáródását követően 1 órán belül, kb. A korszerű felfogás szerint a szívin­farktust nem egyetlen betegségnek, ha­nem betegségspektrumnak tekintjük, és akut koronáriaszindrómának nevezzük. Ebbe a klasszikus szívizominfarktuson kívül beletartozik az ún.

Dr. Kovács Tibor - A magasvérnyomás, mint népbetegség I.rész

Szívinfarktusra hajlamosító tényezők A szívinfarktus kialakulását segítő tényező­ket két magas vérnyomású szívinfarktus csoportra oszthatjuk: 1 nem módosítható és 2 módosítható kockázati tényezőkre. Nem módosítható faktornak tekinthető az életkor az infarktus inkább az idősebbek betegsége, de fiatalabbak­nál, sőt akár gyermekkorban is előfordul­hat, már ekkor is gondolni kell ráa nem a szívinfarktust szenvedett betegek között nagyobb arányban vannak férfiakaz egy vagy több családtagnál előfordult szívin­farktus vagy más komolyabb szívbetegség elsősorban akkor, ha az fiatal életkorban és közeli rokonnál jelentkezettilletve nőknél a korai menopauza.

Az akut szívinfarktus magas vérnyomású szívinfarktus magas vérnyomású szívinfarktus A szívroham áldozatainak jelentős része az eseményt megelőzően jellegzetes mellkasi fájdalomról, ún.

1. 2 és 3 fokú magas vérnyomás
2. Tartsa testsúlyát az egészséges határon belül!
3. Három tünet, ami infarktus előtt jelentkezik
4. A szívinfarktus A koszorúér betegség legsúlyosabb formája, mindenki által rettegett, nem ritkán az életet veszélyeztető súlyos betegség, mely világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartozik.

A fáj­dalom a hát, a bal kar, az állkapocs vagy a felsőtest más pontjai felé is kisugározhat, máskor a mellkasra korlátozódik. Az angina magas vérnyomású szívinfarktus azt jelzi, hogy bi­zonyos fokú zavar már beállt a szívizom vérellátásában, mely kezdetben nagyobb, később kisebb terhelésre, még később már nyugalomban is tüneteket okoz.

OTSZ Online - A szívinfarktus korai jelei és diagnosztikája

Az angina időszakában a vérellátási zavar még nem végleges, a fájdalom néhány percen belül jelentősen csökken vagy megszűnik, és a szívizomban nem jön létre visszafordít­hatatlan magas vérnyomású szívinfarktus. A szívinfarktust viszonylag gyakran kb. Ilyenkor a vérátáramlás időről időre csökken, majd helyreáll, ez nem okoz fájdalmat vagy egyéb panaszt, ugyanakkor folyamatosan súlyosbítja a szívizom káro­sodását.

Ez utóbbit az elektrokardiográfiás EKG- vizsgálat már jelzi. Nem tipikus tünetek Bár az akut szívinfarktus klasszikus formá­jában mellkasi fájdalommal és légszomjjal hívja fel magára a figyelmet, a tünetegyüttes igen sokféle lehet.

Előfordulhatnak olyan tünetek, panaszok is, amelyek nem szívin­farktus gyanúját vetik fel elsőként, noha ez áll a háttérben. Ilyenek a fokozott verejtéke­zés; a hányinger vagy hányás; a szorongás; a köhögés; a szédülés; a szapora szívverés; a hasi diszkomfortérzés; a mentális zavarok; a hőemelkedés; a vérnyomásesés.

Leginkább nőknél, idősebb férfiaknál és cukorbetegek­nél kell számítani arra, hogy a szívinfarktus nem jellegzetes tünetekkel jelentkezik. Néha a szívinfarktus tünetei egészen más kórképekkel — pl. Az atípusos tünetek hátterében többnyire nem áll szívinfarktus, ennek eldöntése azonban mindig a mentő­orvosnak vagy a sürgősségi osztály szakor­vosának feladata.

Szívinfarktus áttekintés

Az azonnali orvosi segítség életet menthet! Az akut szívinfarktus áldozatainak egy­negyede a kórházba érkezés előtt meg­hal. A többi esetben már a kórházi ellátás előtt kialakulhatnak életveszélyes szövőd­mények, pl.

A szív vérellátásának anatómiája[ szerkesztés ] A leírás során zárójelben a leggyakoribb latin és angol elnevezések és rövidítéseik is megtalálhatóak. A szívizom vérellátását a főverőérbőlközvetlenül a szívből való kilépését követően a Valsalva-tasakokból eredő koszorúerek coronariák biztosítják. A bal koszorúér az aortabillentyű bal oldali "coronariás" tasakjából ered.

A minél korábbi felismerés és kezelés nemcsak a beteg életét mentheti meg, hanem a szövődmények veszélyét is jelentősen csökkenti. Gyanús tünetek ész­lelésekor minden esetben kérjünk haladék­talan orvosi segítséget! Az akut szívinfarktus diagnózisának felállítása A szívinfarktus kórismézése, a felmerülő egyéb kórképek kizárása már az első be­tegellátás helyszínén a beteg otthonában, utcán stb.

Ennek legfonto­sabb eszköze az elektrokardiográfiás EKG- vizsgálat. Az EKG a szívizom működése közben fellépő, igen finom elektromos változások ábrázolására alkalmas beren­dezés.

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

Normális szívműködéskor jellegze­tes görbe látható, melynek egy vagy több eleme kóros lefutást mutat akkor, ha a szív funkciója zavart szenved.

Ilyen eltérés lehet az ún. ST-szakasz megemelkedése, csúcsos T-hullámok vagy normális esetben nem lát­ható új hullámok megjelenése. A sürgőssé­gi osztályra érkezést követően rendszerint újabb EKG-felvétel készül a diagnózis meg­erősítésére, a korábban észlelt eltérések re­gisztrálására, a változások követésére. Enzimvizsgálatokra is sor kerül, első­sorban a troponin T és a troponin I értékét határozzák meg, mert ezek a fehérjealegysé­gek magas vérnyomású szívinfarktus érzékenyen jelzik a szívizom káro­sodását, illetve kórosan emelkedett értékek esetén eléggé nagy biztonsággal kimond­hatjuk, hogy szívinfarktus áll a háttérben.

Az akut szívinfarktus diagnózisának felállítása

A troponinszintek a kimenetel előrejelzésére is alkalmasak: ki­sebb szinteltérések mellett általában jobb a kórjóslat.

A másik fontos diagnosztikus enzim a kreatin-kináz, amely főként a szív­izomban található, koncentrációjának vál­tozásából ugyancsak következtetni lehet a szívizom állapotára, de a troponinoknál kevésbé érzékenyen és kevésbé specifikusan jelzi az akut szívinfarktust.

A további kivizsgálás Magas vérnyomású szívinfarktus adott helyzet függvényében egyéb vizsgálatokra is sor kerülhet, köztük mell­kasi röntgenvizsgálatra szívelégtelenség, tüdőödéma kizárására ; echokardiográfiára magas vérnyomású szívinfarktus szív ultrahangvizsgálatára, mely alkalmas az infarktus kiterjedésének, a szívkamrák működésének megítélésére, a szövődmé­nyek felismerésére ; izotópvizsgálatra ún.

A koszorúerek kontrasztfestéses vizsgá­lata ma már nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás célokat is szolgál: a kimutatott szű­kületek megfelelő eszközökkel pl.

A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.

Ily módon az esetek nagyobb részében elkerül­hető a betegeket jobban megterhelő nyitott szívműtét, amely sok éven át az egyedüli le­hetőséget jelentette az elzáródott, erősen beszűkült koszorúerek átjárhatóvá tételére.